Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Alulírott civil szervezetek és magyar állampolgárok a Kárpát-medence élhető környezetének védelmében szólítjuk meg Önt.

A közelmúltban megjelent ‘környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló’ 432/2023. (IX. 21.) Kormányrendelet ismételten ráirányította a figyelmet arra, hogy milyen kockázatokat rejt a környezetvédelemért felelős intézményrendszer gyengítése.

A környezetvédelmi intézmények önállóságának megszüntetése, az alkalmazotti státuszok leépítése, a közigazgatásban tapasztalható egyre növekvő szakemberhiány, a környezetügyi irányítás feldarabolása, a stratégiai környezeti  vizsgálatok mellőzése vagy a közigazgatási eljárások irreális mértékű felgyorsítása mind olyan döntések, amelyek háttérbe szorítják a környezetvédelmi szempontokat a gazdasági érdekekkel szemben.

Határozott álláspontunk, hogy az új iparosítási törekvések kizárólag akkor elfogadhatók, ha azok figyelembe veszik a környezet védelmének és ezzel a saját jövőnknek az érdekeit és azzal párhuzamosan egy ütőképes, a magyar állampolgárok szempontjait szem előtt tartó és a jogszabályokat szigorúan betartatni képes, megelőző szemléletű környezetvédelmi közigazgatás is születik magasabb védelmi szintet biztosító jogszabályokkal. A környezetvédelem alapelvei – “a szennyező fizet” elv, a megelőzés, illetve az elővigyázatosság elve – számos esetben nem érvényesülnek megfelelően hazánkban, melynek végső soron mindannyian fizetjük a környezeti árát, olykor saját egészségünk romlásán és életéveink számának csökkenésén keresztül.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországnak szüksége van munkahelyekre, kiegyensúlyozott gazdaságra és iparfejlesztésre is, de nem azon az áron, hogy az ország jelenlegi és jövőbeni állampolgárainak egészsége és élhető környezete kerül veszélybe.

Felhívjuk figyelmét arra is, hogy az éghajlatváltozás és a hatodik kihalási hullám árnyékában a környezeti fenntarthatóság érdemi mérlegelése nélkül születő iparfejlesztési döntéseknek nemcsak negatív népegészségügyi következményei lehetnek, hanem az üzemeltetéshez szükséges erőforrások (mint a víz, energia, termőföld, nyersanyagok) állapotromlásán keresztül gazdasági kockázatai is.

Magyarország élhető környezetének védelmében nyomatékkal kérjük, hogy:  

• teremtse meg az egységes és hatékony környezetügyi ágazati irányítás jogszabályi és szervezeti feltételeit, legyen a környezetügynek önálló képviselete a kormányban;

• erősítse meg a környezet védelmét szolgáló hazai jogintézményeket, vonja vissza az azokat gyengítő, uniós előírásokkal és nemzetközi joggal ellentétes jogszabályokat;

• történjen eszközpark- és humánkapacitás-fejlesztés, valamint bérfejlesztés a környezetügyi ágazatban, ezáltal váljon lehetővé a lakossági bejelentések azonnali helyszíni vizsgálata;

• a közigazgatás biztosítson naprakész, mindenki által hozzáférhető környezeti adatokat, különösen a jelentős környezethasználattal járó tevékenységek környezeti elemeinek állapotáról, továbbá tegye lehetővé a környezethasználattal járó engedélyezési dokumentumok egyszerű elérhetőségét, a bennük foglalt adatok kereshetőségét, lekérdezhetőségét legalább az engedélyezett tevékenység ideje alatt;

• készíttessen átlátható iparfejlesztési stratégiát és környezeti értékelést – különös tekintettel az akkumulátor-iparágra –, hogy megállapíthatók legyenek az iparfejlesztés valós lehetőségei és korlátai;

• rendszerszinten erősítse az iparfejlesztés környezeti hatásaival kapcsolatos társadalmi párbeszédet, különösen az érintett lakosság bevonását.

Kérjük felelős szerepvállalását az egészséges környezethez való jog érvényesítésében, a környezeti biztonság és az élhető Kárpát-medence hosszú távú megőrzésében – minden jelenkori és jövőbeni magyar honfitársunk védelmében.

Tisztelettel:
A kezdeményező szervezetek: 

WWF Magyarország, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Humusz Szövetség, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, Reflex Környezetvédő Egyesület